Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?
Nagy vehemenciával fogott a magyar állam az ország 80 évvel ezelőtti német megszállása nyomán a zsidóság vagyontalanításához. A dolog mikéntjéhez a németek adták a megoldási patenteket, a végképp erkölcstelen akció azonban egészen az egyes polgár szintjéig züllesztette a társadalmat. Az alábbi cikk először a HVG 2004. szeptember 25-i számában jelent meg. Részletesen bemutatja a zsidók kirablását 1944-ben, amikor, mint most kiderült, Sulyok Tamás köztársasági elnök apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak Székesfehérváron.
Még mindig nem tudni, mi történt a svéd diplomatával, az oroszok azóta sem adnak ki bizonyos anyagokat.
Az amerikai hírszerzés irataiból más olvasható ki, mint a magyar történelemkönyvekből.
Diplomáciai, sőt jogi úton is követelni fogjuk Németországtól a kártérítést a második világháborús megszállás miatt - ezt hangsúlyozta Alekszisz Ciprasz miniszterelnök, amikor beszédet mondott egy náci mészárlás helyszínén.
Az, ami a Lipótváros szívében, a Szabadság téren, a 2014. július 19-éről 20-ára virradó éjszaka történt, nem olyan súlyos, mint az, ami a magyar vidéken, főleg Északkelet-Magyarországon megy végbe a romákkal és az egész országban a négymillió koldussal szemben.
Prőhle Gergely helyettes államtitkár próbálta állni a sarat, amikor a holokauszt magyarországi kezelése miatt bírálni kezdték a rendszerváltás utáni magyar kormányokat – különösen a legutóbbit – az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában.
Hetven éve, a német megszállás napján Magyarország valóban elvesztette addig is korlátozott szuverenitását, de a náci megszállók kifejezetten fenn akarták tartani a folytonosság látszatát. Fenyegetéssel, de rávették Horthyt, hogy legitimálja az új, németbarát kormányt, amely a közigazgatás felső és helyi szintjein is végrehajtotta a szükséges személycseréket. A németek a lelkesen együttműködő magyar hatóságok nélkül nem is tudták volna deportálni a vidéki zsidóságot.
Az MSZP elnöke szerint a német megszállás ürügyén nem épülhet meg a magyar bűnösöket felmentő emlékmű.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Magyarország náci megszállásának hetvenedik évfordulója alkalmából Paul Lendvai ausztriai publicistától közölt írást szerdai számában.
Orbán Viktort is várja a Mazsihisz a március 19-i megemlékezésre a Dohány utcai zsinagóga elé. A megemlékezésre a Jobbik kivételével minden parlamenti párt vezetőjét és rajtuk keresztül a pártok politikusait is meghívták.
A budapesti német nagykövetség szerint az emlékhelyekkel kapcsolatos felelősség a magyar kormányé, a követség ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a német megszállásnak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatos döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg.